Mesés Sitke

A Hercseg-hegy és a Kemeneshát apró dombjai között megbújó néhány utcácskás ki faluban számos rejtett kincsre bukkanhatsz. A főútról az apartmanházaink felé is vezető József Attila utcára lefordulva, a település elején magasodó Kálvári-dombon köszönti az érkezőket, az augusztus végi rockkoncertjeiről híres, hangulatos ki kápolna. A túrázók jól tudják, hogy az épület az Országos Kéktúra útvonalán helyezkedik el, de felemás, csonka tornyai másról is mesélnek.

Az 1980-as években nagyon leromlott állapotban árválkodott a kis szentély. Megmentésére összefogtak a falu lakói. A faácsolatú tornyok már akkor sem voltak egyformák, de a felújítás végére már két szimmetrikus torony tört az ég felé… Egészen az első komolyabb viharig… amikor is villámcsapott a korábban alacsonyabb toronyba. Ez azonban nem szegte kedvét a sitkeieknek. Kijavították a károkat, és a Kápolna ismét teljes pompájában állt a dombtetőn. Ám jött az újabb nyári vihar, és az újabb villámcsapás, a torony megint leomlott félig. Ez így ment még pár évig, mígnem a régi öregeket is el kezdték faggatni az épület múltjáról. A helyi mende-mondák szerint, amikor megépült a szentély 1871-ben, akkor még mindkét tornya egyforma volt. De a villámok folyton rombolták a Felsőbüki család szent helyét. A miért kapcsán több legenda is kering.

Az egyik ahhoz köthető, amikor a Felsőbükiek kiemelkedtek a jobbágy sorból és nemessé váltak. A család őse Nagy Benedek jobbágy, 1616-ban kap nemesi oklevelet a királytól, amire lehetőséget az adott számára, hogy korábban nemes urát a török fogságba ejtette, és Benedek fizette a szabadulásáért cserébe követelt váltságdíjat. A nemes úr, így hálából lehetővé tette számára, hogy megszerezze a nemességet. Sokan persze megkérdőjelezték, hogy becsületes úton szerezte volna a tekintélyes összeget Benedek, és állítólag emiatt átok ült a családon.

A másik legenda szerint, egy későbbi rokon, Nagy Lajos keveredett összetűzésbe a birtokai határán, a szomszéd birtokos által letelepített téglavető cigányokkal. Jobbágyait feltüzelve elkergette a cigány telepeseket, akik ezért átokkal sújtották a családot.

Végül a harmadik természeti jellegű. A Kálvária-domb eredeti neve Köves volt, és része annak a hatalmas tufagyűrűnek, ami egykor egy gigászi vulkán krátere lehetett. E hatalmas tűzhányó gigászi, megszilárdult magmája, kövei vonzzák magukhoz a villámokat.

Akármelyik is igaz, végül úgy döntöttek a Kápolnán dolgozó mesterek, hogy addig csonkolják az épület tornyait, míg a villám nem sújtja majd őket. Hát így alakult ki a mai látképe a Felsőbük Nagy Sándor által emelt, alig 15 méter hosszú szentélnyek.

A Kápolna előtti kis pihenőből egyébként megcsodálhatjuk a közeli Ság-hegy és testvére a különleges borairól híres Somló látképét is, ahogy uralják az elénk táruló Kemenesalja medencéjét.

De Sitke még számos mesét kínál az ide érkező látogatóknak, apartmanházainkban megszálló Vendégeinknek.