Eddig lehet, hogy rosszul tudtad, hogy hol terem a nászéjszakák bora

A legtöbben a Sárvártól kényelmes fél órányi autóútra lévő Somlóhegyre tippelnének, és valóban az általános vélekedés szerint a Balaton nyugati medencéjét szegélyző vulkanikus tanú hegyek közül az egyik legészakibb, a Somló, amelyről úgy tartja a közhiedelem, hogy az itt termő különleges borszőlőből, a Juhfarkból készült száraz, fehérbor a nászéjszakák bora. Olyannyira, hogy évszázadokig a magyar trónon ülő Habsburg-ház innen rendelte rendszeresen a nászéjszakákra a bort. Hogy miért?

Mert a tapasztalatok azt mutatták, hogy ha az ifjú pár a nászéjszakán a somlói bort issza, akkor fiú trónörökös születik 9 hónapra rá. De a történetben van egy kevésbé ismert csavar…

A borairól és váráról is híres Somlóhegynek van egy még északibb kistestvére, sőt valójában kettő. A Sárvártól a Balaton felé vezető út mellett „magasodó” Kissomlyó, és a Sárvár mellett megbújó, az antik világ időtlen nyugalmát árasztó vendégházainkból is jól kivehető Ság-hegy, mely a legészakibb a már említett vulkáni tanúhegyek közül. Azon kívül, hogy a Ság-hegy Magyarország legfiatalabb vulkánja, melynek erejéből jelenleg arra futja, hogy a környék különböző hatású gyógyfürdőinek termálvizét hevíti, egy érdekes szállal kapcsolódik a nászéjszakák borához.

Ahogy az lenni szokott a nagyobbik és híresebb testvér, a Somlóhegy boros gazdái igyekeztek maximálisan kiaknázni az üzleti lehetőségeket. A Ság-hegy lankáin megtermelt borokat nem igen engedték a piacra, inkább felvásárolták, és sajátjukként palackozták, mivel azzal tisztában voltak, hogy ez a legendákkal átitatott magaslat kiváló minőségű bor alapanyagot ad. Így valójában a Ság-hegyen termett szőlőből készült bor volt valójában a nászéjszakák bora, mely a Somló borosgazdáinak közvetítésével került a királyi udvarba. Persze joggal háborodhatnak fel a somlói szőlészek, borászok, megkérdőjelezve a legenda hitelességét. De Sárvár melletti vidéken makacsul tartja magát a következő történet.

Az 1700-as évek elején történt, hogy újra igényt tartottak a Habsburgok a híres somlói nászéjszakák borára. Meg is érkezett a rendelés Magyarországra. Azonban a királyi család nem tudhatta, hogy előző évben a Ság-hegyet elverte a jégeső, és a teljes szőlőtermés odaveszett. A somlói borosgazdák hitték is meg nem is a nászéjszakák borának legendáját, így úgy döntöttek, hogy nem baj, ha nem a Ság-hegyen termett szőlőből készült bort küldik a bécsi udvarba, hanem az eredeti somlóit. A királyi pár abban a reményben kortyolgatta aztán a jeles estén a bort, hogy fiú trónörökössel bővül 9 hónap múlva a család. De mivel a pohárban nem a valódi nászéjszakák bora, a Ság-hegy nedűje volt, hanem a valódi somlói, így kilenc hónap múlva igazi meglepetésként hatott, hogy leánygyermek látta meg a napvilágot, III. Károly magyar király és Erzsébet Krisztina királyné örököseként. E lányt pedig úgy hívták, hogy Mária Terézia, aki nagyformátumú vezetőjévé vált öröklött birodalmának, annak ellenére, hogy abban a korban addig csak fiúgyermek foglalhatta volna el a trónt.

Hát így adott Sárvár és környéke királynőt a magyaroknak, így bővült e vidék újabb legendákkal, és így „lepleződött le” a somlói nászéjszakák bora is. A Ság-hegy azóta is bőkezűen ontja a finomabbnál finomabb borokat, melyekből különleges apartmanházaink teraszán kortyolgatva, töltekezhettek a vidék természetes energiáiból.